Gyüjtemény

Ha egy ember meghal, lelke mennybe száll, teste porrá hull, emléke elillan. De vágyai hol maradnak? S várnak-e rá, míg visszatér?

Befelyezetlen gondolat

Ha Istenhez lehetne egy kérésem,
azt kérném tőle szerényen,
engedje meg,
hadd tolhassam arrébb az eget.
De mit is várnék,
mit tárna elém rebegö fénysugár?
Tán a poklot magát,
mint földi paradicsom sorvadta után?
Vagy mégis Isten ragyogó trónját?
Ha az eget arrébb tolhatnám,
csak arra vágynék, hogy lássam,
mögötte ott van még a remény.

Glaube ist …

… das Gefühl, geliebt zu werden.
Es reicht, um nicht allein zu sein.

Doch ganz ohne Liebe kann man nicht leben,
und jene kann auch durch nichts anderes ersetzt werden.

Und wenn wir nur ein wenig selbstloser lieben könnten,
würden wir zwar nicht zu Gott, aber vielleicht doch zum Menschen werden.

Látlak, …

… ahogy lesed az eget,

s látlak, ahogy lelked remeg.
Látlak, ahogy elméd értelmet keres,
s látlak, ahogy imára emeled kezed.
Látlak, ahogy lázadsz a magány ellen,
s látlak, ahogy zenére ring a tested.
Látlak, ahogy boldogság repeszti melled,
s látlak, ahogy bánat roppantja hited.

Látlak, hisz én teremtettelek,
ember látlak, ahogy lesed az eget.

Ohne Träume vergisst man zu leben

Aber auch
mundgerecht genagten Träume sind noch viel wert,
doch nur echte Visionen erschaffen eine neue Welt,
denn auch ein Gottestraum hat uns schließlich ins Leben gestellt!

Träume definieren sich
Träume definieren dich
Träume definieren mich